Miközben a drága és gyakran rendkívül kifinomult anyagmozgató, tároló és szállítóeszközök nagy figyelmet kapnak, az ellátási lánc hatékonyságát és jövedelmezőségét olyan egyszerű dolog is veszélyeztetheti, mint a rossz raklapok használata.

Mark Nicholson körüljárja a kérdéskört, többek között azt is, hogy a műanyagnak fel kell-e váltania a fát.

A raklap minősége és állapota befolyásolja, mennyire képes megtartani a terhet. Ha egy raklap összeroskad, mert már nem bírja a terhelést, a következmények katasztrofálisak lehetnek – különösen, ha ez nagy magasságban történik. Az árukban, a polcrendszerben és a gépekben keletkező károk rendkívül költségesek lehetnek, és természetesen fennáll a súlyos személyi sérülés veszélye is.

Mint sok más beruházásnál, itt is gazdaságilag észszerű olyan jó minőségű termékeket vásárolni, amelyek tovább tartanak és megőrzik szilárdságukat. Hosszú távon a gyengébb minőségű raklapok gyakoribb cseréje többe kerül.

A raklapokat rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nem sérültek-e meg, és nem mutatják-e gyengülés jeleit. Az ellenőrzés során azokat a meglazult vagy kiálló fadarabokat is ki kell szűrni, amelyek beakadhatnak a polcrendszerbe, és ezzel újabb rakományleesési kockázatot teremthetnek.

Automatizált raktári rendszerekben a raklap egészen apró hibája is elég lehet ahhoz, hogy elakadjanak a gépek. Ezt a rendszer tervezésekor is szem előtt kell tartani: a tűréshatároknak észszerű eltérést kell megengedniük egy vadonatúj raklap tökéletes állapotához képest.

A Crepa targonca- és raktártechnikai szakcég, amely a Benelux-államokban sokféle ügyfelet és működést lát el termékekkel és tanácsadással, a polcrendszerek teherbírásának kiszámításakor abból indul ki, hogy minden raklap jó minőségű. Tartalékként számos kiegészítő alátámasztási megoldást is tud ajánlani – többek között fa alátétlapokat és acél keresztrudakat –, amelyek mérséklik egy gyenge raklap hatását.

Az egyenletes raklapminőség biztosításának jó módja, ha a saját raklapok vásárlása helyett raklappool-üzemeltetőtől bérli őket. A raklapok ellenőrzése, javítása és cseréje ilyenkor az adott cég felelőssége. Ha „egyirányú” szolgáltatást választ, a pool-üzemeltető a raklapok nyomon követésének és begyűjtésének időigényes adminisztratív feladatát is átvállalja.

Fa kontra műanyag

Még ha a raklappoolt választja is, el kell döntenie, milyen raklapokat használ. Az illegálisan kitermelt fa forgalmazásának megakadályozását célzó, nemrég bevezetett uniós faanyag-rendelet (EUTR) sok vállalatot arra késztetett, hogy elgondolkodjon a műanyag raklapokra való áttérésen.

A felhasználóknak ma már ismerniük kell – és igazolniuk kell tudni – fa raklapjaik és az azokhoz felhasznált faanyag eredetét. Elkerülhetetlen, hogy egyesek a műanyagban látják a módját annak, hogy teljesen megszabaduljanak a papírmunkától és a bírságok kockázatától. A műanyag raklapok mellett és ellen számos további érv is szól; ezeket alább foglaljuk össze.

Az LPR – La Palette Rouge – Európa második legnagyobb raklappool-üzemeltetője. A Benelux-államokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban működő LPR szükség esetén műanyag megoldásokat is tud kínálni, de úgy véli, hogy a legtöbb esetben még mindig a fa raklap a legjobb választás.

Jane Gorick, az LPR egyesült királysági ügyvezető igazgatója így magyarázza: „A fa továbbra is az FMCG-szektor alapanyaga a költségek, a könnyű javíthatóság és a fenntarthatóság miatt – az Egyesült Királyság raklappiacának több mint 90 százalékát teszi ki.”

Higiénia

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a műanyag raklapot könnyebb lemosni és fertőtleníteni, és így biztosítani, hogy pormentes, tiszta és élő szervezetektől mentes legyen. Jane Gorick így reagál: „Bár a fa és a műanyag raklapoknak is megvannak a maguk előnyei különböző helyzetekben, a higiéniával és a minőséggel kapcsolatban számos tévhit terjed tényként, és ezeket meg kell cáfolni. Elhangzott például, hogy a műanyag raklap alkalmasabb élelmiszerek szállítására, mert az anyaga higiénikusabb. Ez nemcsak hogy nem igaz, de élelmiszert soha nem is helyeznek raklapra valamilyen védőcsomagolás nélkül. Anyagától függetlenül egy raklap mindig csak annyira tiszta, amennyire a környezete.”

Hozzáteszi: „Az LPR ráadásul kizárólag az élelmiszer- és az FMCG-szektorban dolgozik, így raklapjainkat nem szennyezhetik olyan anyagok, mint a komposzt vagy a gázolaj. Valójában minden raklapot kezelni kell a kékülés megelőzésére, és minimális belépő szintként azt kérjük, hogy fa raklapjainkat hőkezeljék. Ahol ez nem lehetséges, a gyártók Sinesto B-t használhatnak – ez egy élelmiszeripari minősítésű faanyagvédő szer, amely annyira biztonságos, hogy szó szerint egy kezelt raklapról is megehetné a vacsoráját!”

Minőség és szilárdság

Szilárdság és minőség tekintetében a műanyag raklapok mellett szóló egyik fő érv, hogy méretük és teherbírásuk az idő múlásával is 100%-ban változatlan marad. Nincsenek bennük szögek, éles szélek és szilánkok sem, amelyek kézsérülést okozhatnak vagy károsíthatják az árut.

Az LPR egyesült királysági ügyvezető igazgatója szerint megfelelő minőségellenőrzéssel a fa raklap is minden követelménynek megfelel: „Egy LPR raklap élettartama során átlagosan 18 000 mérföldet (28 800 km-t) tesz meg. Ezért elég jó minőségűnek kell lennie ahhoz, hogy megbirkózzon a különféle automatizált rendszerekkel és folyamatokkal, valamint a legkülönbözőbb polcrendszerekkel. Az automatizált és kézi tároló- és szállítórendszerek puszta mennyisége miatt is rendkívül fontos, hogy a használt raklapok szigorú minőségi követelményeknek feleljenek meg.”

Jane Gorick arra is rámutat, hogy a sérült műanyag raklapok saját nehézségekkel járnak: „A rendszeres karbantartás és javítás fa termékeknél sokkal egyszerűbb, mint műanyagnál, és a sérült műanyag raklapokon keletkező szilánkok és éles szélek akár több gondot is okozhatnak, mint a fa raklapoké.”

Ennek ellenére a műanyag raklapoknak vannak olyan előnyei, amelyek bizonyos körülmények között az Ön döntését is befolyásolhatják. Ilyen lehet például, hogy nem érzékenyek a nedvességre, a gyenge savakra és lúgokra.

Egy másik előny a kialakításuk „plaszticitása”: végtelen sokféle forma gyártható belőlük az egyedi igényeknek megfelelően. Ilyenek például a légi szállítás költségeit csökkentő könnyűsúlyú kivitelek, valamint az egymásba rakható kialakítások, amelyek helyet takarítanak meg az üres raklapok szállítása és tárolása során.

Környezetvédelmi szempontok

A műanyag raklapok mellett szól, hogy bizonyítottan tíz évig vagy tovább is kitartanak, mielőtt újra kellene hasznosítani őket – ez nagyjából a fa raklap élettartamának tízszerese. Készülhetnek újrahasznosított műanyagból, és hasznos élettartamuk végén újra ledarálhatók, majd más műanyag termékek gyártására használhatók fel.

Jane Gorick, az LPR igazgatója szerint azonban kétségtelenül a fa a legkörnyezetbarátabb megoldás: „A műanyag raklappal ellentétben, amelyet különféle petrolkémiai alapanyagokból, energiaigényes eljárással kell gyártani, a fa raklap természetes erőforrás. A nyers faanyag raklappá alakításához minimális feldolgozás szükséges. Ráadásul a fa raklapok alapanyaga fenntartható módon kezelt erdőkből is beszerezhető.”

Az LPR arra is rámutat, hogy a műanyag raklapok újrahasznosítása szintén sok energiát és pénzt emészt fel, míg a fa újrafelhasználása és újrahasznosítása egyszerű és olcsó. Régebben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a fa kezelésére használt agresszív vegyszerek miatt a faanyag nem hasznosítható újra biztonságosan, a mai hőkezelés és a modern faanyagvédő szerek azonban ezt az akadályt is leküzdötték.

Mark Nicholson

  1. A polcrendszer fa alátétlapokkal vagy fém rudakkal való megerősítése extra alátámasztást adhat, de a legbiztonságosabb megoldás az erős raklap. Kép: Crepa.
  2. Jane Gorick, az LPR egyesült királysági ügyvezető igazgatója. Kép: LPR.

Látogasson el az eurekapub.eu oldalra (angolul)