A visszfuvarozásnak számos látszólagos akadálya van – nem utolsósorban a márkázás kényes kérdése és az, hogy a legnagyobb versenytárssal kell együttműködni. Ha azonban ezek az akadályok leküzdhetők, óriási lehetőség nyílik az ellátási lánc költségeinek és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.

Gay Sutton utánajárt, hogyan érik el ezeket a megtakarításokat a legjobb vállalatok, és hogyan kezelik a felmerülő kihívásokat.

A hivatalos adatok gyakran lehangolóak, de jelentős fejlődési lehetőségekre is rámutathatnak. Mike Bernon, a CILT Reverse Logistics Forum elnöke szerint a járművek átlagos kihasználtsága az iparágakban még mindig 50% alatt van, bár egyes ágazatok lényegesen jobban teljesítenek. Ráadásul az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériuma szerint a közúti szállítások elképesztő 25%-ában a jármű üresen teszi meg a visszautat. A jobban teljesítők esetében is a visszfuvar nagy része újrahasznosításra szánt csomagolási hulladék, illetve üres raklap és görgős konténer, amelyeket a következő kifelé tartó útra töltenek meg újra. Így jelentős lehetőség marad a visszfuvarozásra – vagyis arra, hogy a járművet a visszaútra áruval töltsék meg, ezáltal csökkentve a logisztika fajlagos költségeit és a szén-dioxid-kibocsátást. De mi kell ahhoz, hogy ez az elméleti lehetőség valósággá váljon? És mit tanulhatunk azoktól a vállalatoktól, amelyek jól csinálják?

A múltban a visszfuvar-kapacitás kihasználását többnyire a harmadik feles logisztikai szolgáltatók (3PL) vitték előre. Mivel számos vállalat megbízásából szállítanak anyagokat, nyomás nehezedik rájuk a költségek és a kibocsátás csökkentése érdekében, ugyanakkor az útvonalak és terméktípusok széles köréhez férnek hozzá.

„Flottáik nagyon gyakran szerződés szerint egy-egy megbízóhoz vannak rendelve – mondta Bernon –, így a jármű megrakva megy ki, és üresen tér vissza. Ha azonban a szerződés megengedi, végeznek visszfuvarozást.”

A 3PL-ek járnak az élen A globális logisztikai szolgáltató DHL-hez tartozó Tradeteam az italipar szakosodott 3PL-szolgáltatója, amely kocsmákba és nagy szupermarket-elosztóközpontokba szállít. A vállalat szilárd működési keretrendszert alakított ki, hogy kiaknázza a szupermarketes kiszállításokból adódó visszfuvarozási lehetőségeket. „Mivel a DHL része vagyunk, a teljes DHL-en belül kereshetünk megfelelő visszfuvart – magyarázta Gavin Murdoch, a Tradeteam ügyvezető igazgatója. – Ezért először más DHL-szerződések visszirányú áruáramlásait vizsgáljuk meg. Ha semmi nem illeszkedik logikusan, akkor külső alvállalkozó partnerhez fordulunk.”

A partnerként szóba jöhető logisztikai cégek és fuvarozók azonosítása, valamint e partnerségek kezelése nagyrészt a Tradeteam szállítástervezőinek feladata. Ehhez pedig alaposan ismerni kell a piaci áruáramlásokat. „Ugyanakkor sok munkát kell fektetni egy ilyen partnerség kialakításába, ha azt akarjuk, hogy sikeres legyen” – figyelmeztetett. Mindkét félnek vállalnia kell, hogy munkát biztosít a másiknak, és meg kell állapodniuk egy olyan mechanizmusban, amellyel összehangolják a két irányú áruáramlások időpontjait. Ennek alapján aztán garantálni tudják a kifelé és a visszafelé tartó szakasz ügyfelének ajánlott költségeket.

Új gondolkodásmód kialakítása „A 3PL-ek egyik nagy problémája azonban – mondta Richard Wilding professzor (Cranfield) –, hogy rávegyék a vállalatokat a visszfuvarozási megállapodásokra és az általunk »coopetition«-nek nevezett működésre, vagyis a versenytárssal való együttműködésre.” Két vállalat, amely sikeresen leküzdötte a versenytársakkal való együttműködés mélyen gyökerező lélektani akadályait, a Nestlé és a United Biscuits. A két cég először az Institute of Grocery Distribution (IGD) egyik „gyorsrandi” rendezvényén találkozott – egy olyan workshopon, amelynek célja, hogy a vállalatok közösen vizsgálják meg a szállítási erőforrások megosztásának lehetőségeit. Miután kiderült, hogy logisztikai működésük és folyamataik jól illeszkednek egymáshoz, arra a bátor és szokatlan következtetésre jutottak, hogy a versengést a szupermarketek polcaira hagyják, a logisztikában pedig együttműködnek.

Lépésről lépésre feltárták és lebontották az együttműködés akadályait, és 2007-ben az első United Biscuits teherautó egy rakomány Nestlé-terméket szállított a Nestlé yorki gyárából a United Biscuits bardoni elosztóközpontjába. Az együttműködés folyamatosan fejlődik, és évente több mint 280 000 km közúti futásteljesítményt és mintegy 95 000 liter gázolajat takarít meg.

Bevált gyakorlat a kiskereskedelemből Egy másik kezdeményezés, amely sok nagy szupermarketláncnál nagyon jól működik, hogy a kiszállító flottát az elosztóközpontba tartó visszaúton a meglévő beszállítóktól történő áruátvételre használják. Olyan termékeket vesznek fel, amelyek szállítására fel vannak szerelve, és azok a raktárak, ahonnan átveszik őket, megfelelnek szigorú működési, valamint munkavédelmi és egészségügyi előírásaiknak. „Azt a megközelítést választottuk – közölte a Sainsbury’s –, hogy fuvarozóként, nem pedig szupermarketként, illetve vevőként lépünk partnerségre a beszállítókkal.” A vállalat szupermarketes beszerzési részlege így teljesen elkülönül a fuvarozói ajánlattól. „Így beszállítóink nagyobb biztonságban érzik magukat a megállapodással kapcsolatban. Ma már a többi fuvarozóval azonos feltételekkel adunk árajánlatot.”

Az európai kiskereskedő Tesco eközben kifinomult folyamatot dolgozott ki a visszfuvarozás visszáru-kezelésre való kihasználására. „Öt évvel ezelőtt 500 üzletből érkeztek vissza termékek. Ma már több mint 2000 üzletből érkezik visszáru” – mondta Ian Towell, országos visszáru-menedzser. Még a kis Tesco Express és Metro üzletek is kényelmes helyi visszaküldési lehetőséget kínálnak az online vásárolt termékekhez. „Ennek megvalósítása komoly fordított logisztikai kihívás elé állított minket.”

A Tesco megoldása az, hogy a visszárut a meglévő, környezeti hőmérsékletű élelmiszer-kiszállítási láncon keresztül fuvarozza vissza, és valamennyi folyamatot beépíti a vállalat informatikai irányítási rendszerébe, így az egész csoportban hatékony és egységes működést, valamint a termékek teljes nyomon követhetőségét éri el a hálózaton belül. A visszárut az üzletekben egy zárható görgős konténerben gyűjtik. „Amikor a konténer megtelik, a legtöbb visszatérő járművel visszajuttatható valamelyik szatellit raktárunkba. Ez egy nagy áruháznál hetente háromszor, egy kis üzletnél legalább havonta egyszer fordul elő.” Amikor a szatellit raktárakban összegyűlt egy teljes, 45 konténerből álló rakomány, azt a birminghami Saltleyben található visszáru-központba szállítják, így a járműmozgások száma minimális marad.

Hogyan működhet a gyakorlatban?

Azoknak a vállalatoknak, amelyek jobban szeretnék kihasználni járműveik üres rakterét, Wilding azt javasolja, szánjanak időt az erős kapcsolatok kiépítésére, és ezeket rendszerekben, ne pedig szóbeli megállapodásokban rögzítsék. Segítség pedig van. Az olyan iparági szövetségek, mint az IGD, amely tagjaival szorosan együttműködve népszerűsíti a kollaboratív logisztikát, jó információ-, útmutatás- és támogatásforrást jelentenek. „Az IGD működteti az Efficient Consumer Response UK-t, az ellátási lánc szakembereinek iparágakon átívelő csoportját – mondta Tarun Patel, az IGD ellátási láncért felelős igazgatója. – Fenntartható disztribúcióval foglalkozó munkacsoportjuk keretében útmutatót készítettek a szállítási együttműködésről, amely egy hétlépéses folyamatot tartalmaz a szállítási erőforrások jobb kihasználására, a háztartási cikkeket forgalmazó kiskereskedők és a fogyasztói márkák bevált gyakorlata alapján.”

Az IGD hét lépése a sikeres visszfuvarozási együttműködéshez:

  1. Készítsen összesítést a viszonylatokról és a mennyiségekről.
  2. Azonosítsa a lehetséges partnerrel közösen kiszolgálható viszonylatokat.
  3. Állapodjanak meg a díjakban viszonylatonként.
  4. Állapodjanak meg a fő teljesítménymutatókban és a felülvizsgálati mechanizmusban.
  5. Indítsanak kísérleti projektet.
  6. Értékeljék a kísérleti projektet.
  7. Vezessék be a megoldást.

Gay Sutton

  1. A 3PL-ek egyik nagy kihívása, hogy rávegyék a vállalatokat a versenytársakkal való együttműködésre. A kép a Tradeteam jóvoltából
  2. Gavin Murdoch, a Tradeteam ügyvezető igazgatója
  3. A Tradeteam flottája. A kép a Tradeteam jóvoltából
  4. Tarun Patel, az IGD ellátási láncért felelős igazgatója

Látogasson el az eurekapub.eu oldalra (angolul)

A 3PL-ek egyik nagy kihívása, hogy rávegyék a vállalatokat a versenytársakkal való együttműködésre
Cat targoncák
Gavin Murdoch, a Tradeteam ügyvezető igazgatója
Gavin Murdoch, a Tradeteam ügyvezető igazgatója
A Tradeteam flottája
A Tradeteam flottája
Tarun Patel, az IGD ellátási láncért felelős igazgatója
Tarun Patel, az IGD ellátási láncért felelős igazgatója