A hulladék csökkentése nem mindig könnyű, de a fenntartható logisztika felé vezető úton környezeti és gazdasági szempontból is megtérül – fejti ki Gian Schiava a Eureka, az anyagmozgatási szakembereknek szóló online magazin egyik friss cikkében.

Az ellátási láncon belüli áruáramlás jó irányítása már önmagában is nehéz feladat, és mivel a haszonkulcsok szűkek lehetnek, a hatékonyság és a termelékenység napi kihívást jelent az ellátásilánc-vezető számára. Ma azonban egy újabb kulcsfontosságú kihívással is számolnia kell: a fenntartható logisztikával. Már tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy nem szennyezhetjük tovább a világot, és nem pazarolhatjuk a természeti erőforrásokat úgy, ahogy korábban tettük. A logisztikai folyamatokban mindenféle csomagolóanyagot használunk, köztük kartont, papírt, zsugorfóliát és buborékfóliát. Ráadásul az e-kereskedelmi tranzakciók növekedésével egy újabb jelentős áramlást hoztunk létre: a visszaküldött árukét. Ennek kezelése további mozgatással és újracsomagolással, valamint olyan többlet-üzemanyagfogyasztással jár, amely valahogy elkerülhetőnek tűnik.

Bár az ellátásilánc-vezetők természetesen nem oldhatják meg bolygónk összes problémáját, két irányban is jelentősen csökkenthetik vállalatuk környezeti hatásait.

Az energia- és üzemanyag-hatékonyság javítása csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és a költségeket
Az energia- és üzemanyag-hatékonyság javítása csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és a költségeket.

Befelé: a belső hulladék kezelése

A hulladékot nyersanyagforrásként kell tekintenünk, amelyből új erőforrások hozhatók létre. Ezt gyakran körforgásos termelési ciklusnak nevezik. A vállalatoknak tudniuk kell, hogyan válasszák szét hulladékáramaikat, és hogyan tervezzenek hatékony belső hulladéklogisztikai rendszereket, hogy a legtöbbet hozzák ki belőlük. A holland KTK közel 30 éve foglalkozik hulladéklogisztikával, és több javaslatot is megfogalmaz a fejlesztéshez, többek között azt, hogy a hulladéklogisztikai rendszert jó előre ki kell alakítani.

Egy új raktár tervezésekor hajlamosak vagyunk az elsődleges áruáramlásra összpontosítani, és figyelmen kívül hagyni a hulladékáramokat. Különösen a nagy elosztóközpontokban a keletkező hulladék napi több száz köbmétert is kitehet, és ha a raktár kezdeti tervezésekor nem számolnak vele, nem dolgozható fel hatékonyan. A hulladékgyűjtő helyek kijelölése és az áramok szétválasztásának módja ugyanolyan fontos, mint a megfelelő targoncák kiválasztása.

További javaslatok: a rendszert egységes koncepcióként tervezze meg (ne olcsó részmegoldásokat „vásároljon össze”); vegye számba a rendelkezésre álló különféle tömörítési technikákat (a térfogat csökkentésére); és gondoskodjon róla, hogy a hulladék ne akadályozza az elsődleges folyamatot. Egy másik fontos üzenet: ne feledkezzen meg a külső logisztikáról sem.

A hulladékot nyersanyagforrásként kell tekinteni, amelyből új erőforrások hozhatók létre
A hulladékot nyersanyagforrásként kell tekinteni, amelyből új erőforrások hozhatók létre.

Kifelé: a fogyasztás csökkentése az ellátási láncban

A teljes ellátási lánc fenntarthatósága egészen más kérdés. A csomagolóanyagok csökkentésén és újrahasznosításán túl is tekintenünk kell, mivel más fontos területek is figyelmet érdemelnek.

Legnagyobb kihívásunk az energia- és üzemanyag-hatékonyság javítása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Az energiahatékonyabb szállítással elérhető költségcsökkentés szintén komoly ösztönző. A befektetés megtérülése különösen kedvező lehet, ha erősen szennyező fosszilis energiaforrásokról zöldebb hibrid vagy elektromos alternatívákra váltanak.

Különösen a nagy logisztikai vállalatok állnak készen arra, hogy belevágjanak a zöld szállításba. A UPS például fokozatosan olyan járművekre cseréli flottáját, amelyek alternatív üzemanyaggal működnek, vagy az energiahatékonyságot javító fejlett technológiát – például hibrid hajtást – alkalmaznak.

A túlzott üzemanyag-fogyasztás a rossz tervezés eredménye is lehet. A nem hatékony menetrend vagy útvonal miatt megtett többletkilométerek nem környezetbarátok. A visszaúton üresen futó pótkocsik szintén üzemanyagot pazarolnak. Egy modern szállításirányítási rendszer (TMS) segíthet optimalizálni például a rakodókapacitást, a kihasználtságot, a raktér kezelését, és biztosíthatja a be- és kirakodás időben történő elvégzését.

A lehetőségek listája szinte végtelen. A szükségtelenül nagy készlet rengeteg felesleges mozgatáshoz vezethet. A rossz útvonaltervező rendszerek vagy komissiózási tervek elkerülhető futásteljesítmény-növekedést okozhatnak. A hagyományos csomagológépek, amelyek félig üres vagy rengeteg töltőanyaggal kitömött csomagokat küldenek ki, tovább növelik a pazarlást.

Jó alternatívák már léteznek, de bevezetésük kutatást és elkötelezettséget igényel. A fenntartható logisztika terén elért haladás felgyorsítására megjelent egyik új szerepkör a hulladéklogisztikai menedzseré. Égetően nagy szükség van a fenntarthatóságra összpontosító szakemberekre – elsősorban a bolygó, másodsorban az Ön vállalkozása érdekében. Végső soron ezen a területen elképesztő megtakarítási lehetőségek rejlenek.

Ha többet szeretne megtudni a fenntartható logisztikáról, a hulladéklogisztikáról vagy az újrahasznosításról, látogasson el a Eureka fenntarthatósági rovatába a https://eurekapub.eu/sustainability címen (angolul), ahol számos érdekes olvasnivalót talál, köztük a következőket:

Gian Schiava fenntartható logisztikáról szóló cikkének teljes változatát itt olvashatja el. (angolul)